Az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről
Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
1. § (1) A közfogyasztásra szánt élelmiszer előállítását és forgalmazását az e rendeletben és a külön jogszabályokban foglalt higiéniai követelményeknek megfelelően kell végezni.
(2) A rendelet hatálya valamennyi élelmiszer-előállítóra és élelmiszer-forgalmazóra kiterjed.
(3) Valamennyi élelmiszer-előállítónak és élelmiszerforgalmazónak teljesítenie kell az e rendelet 1-8. számú mellékleteiben felsorolt követelményeket is.
(4) E rendelet alkalmazásában:
a) elsődleges termelés: elsődleges termékek termesztése, tenyésztése, nevelése, beleértve a betakarítást, a fejést, valamint a háziállatok levágást megelőző tartását; idetartozik a halászat, a vadászat és a vadon termő termékek betakarítása is;
b) termelőhelyiség: az a helyiség, ahol az élelmiszer-előállítás részműveleteit végzik;
c) élelmiszer-előállítás eszköze: az élelmiszer-előállításnál használt valamennyi gép, berendezés, edény, szerszám;
d) élelmiszer forgalmazó hely: üzlet, mozgóbolt, élelmiszert forgalmazó automata, mozgóárusító eszköz, amelyben, illetve amelyből élelmiszer-forgalmazó tevékenységet végeznek;
e) létesítmény: élelmiszerek előállítására, átcsomagolására szolgáló üzem vagy több ilyet magában foglaló egység, amely az e rendeletben és külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel;
f) engedélyezett létesítmény: olyan, állati eredetű élelmiszerek előállításával vagy átcsomagolásával – a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás kivételével – foglalkozó létesítmény, amely teljesíti az e rendeletben és a külön jogszabályban foglalt, engedélyezett létesítményekre vonatkozó követelményeket; ezt az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet (a továbbiakban: OÉVI) bevonásával vizsgálja, és ennek alapján – a működési engedélyen kívül – a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) állatorvosi EU-ellenőrzési számmal ellátva export nyilvántartásba veszi;
g) jóváhagyott létesítmény: olyan állati eredetű élelmiszerek előállításával vagy átcsomagolásával – a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás kivételével – foglalkozó létesítmény, amely az e rendeletnek és külön jogszabálynak csak a jóváhagyott létesítményekre vonatkozó követelményeit teljesíti, és ennek alapján az állomás belföldi jóváhagyási számmal ellátva nyilvántartásba veszi;
h) belföld: a Magyar Köztársaság területe;
i) export: a Magyar Köztársaság területén kívülre történő áruszállítás értékesítési céllal;
j) névleges termelési kapacitás: az adott létesítményre vonatkozóan, az illetékes hatóság által meghatározott maximális termelési kapacitás;
k) melléktermék: az élelmiszer-előállítás során keletkező, tovább hasznosítható élelmiszer.
2. § (1) Az állati eredetű élelmiszer előállításával vagy átcsomagolásával foglalkozó létesítmény – működési engedélyezése során – engedélyezett vagy jóváhagyott létesítménynek minősülhet.
(2) A jóváhagyott létesítmény csak belföldre forgalmazhat, de amennyiben arra külön engedéllyel rendelkezik, az európai uniós követelményeket nem érvényesítő országokba exportálhat 2003. november 30-ig.
(3)-(4)
3. § Az élelmiszer-előállító, illetve az élelmiszer-forgalmazó köteles meghatározni tevékenysége mindazon lépéseit, amelyek az élelmiszer-biztonság szempontjából kritikusak. Ennek során ki kell választania a megfelelő biztonsági eljárásokat, gondoskodnia kell azok végrehajtásáról, fenntartásáról, felülvizsgálatáról az alábbi – a Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (a továbbiakban: HACCP) rendszer elkészítéséhez használt – elvek alapján:
a) az élelmiszerekkel kapcsolatos lehetséges veszélyforrások elemzése, az élelmiszer-előállítás és élelmiszer-forgalmazás minden szakaszában,
b) azon pontok meghatározása, ahol a fenti veszélyforrások előfordulhatnak,
c) annak eldöntése, hogy az élelmiszer-biztonság szempontjából az azonosított pontok közül mely pontok kritikusak (kritikus pontok),
d) a c) pont szerinti kritikus pontokon hatékony ellenőrzési és monitoring eljárások kidolgozása és végrehajtása,
e) az élelmiszerekkel kapcsolatos lehetséges veszélyforrások, a kritikus pontok, az ellenőrzési és monitoring eljárások kötelező felülvizsgálata, ha változás történik az élelmiszer-előállítás, illetve élelmiszer-forgalmazás bármely szakaszában, illetve meghatározott időszakonként, de legalább kétévente.
4. § (1) A 3. §-ban foglaltak végrehajtása során az élelmiszer-előállító, illetve élelmiszer-forgalmazó írásban rögzíti az élelmiszer-előállítás és élelmiszer-forgalmazás egészére kiterjedően
a) a folyamatos, illetve az időszakos belső higiéniai ellenőrzések rendjét,
b) a munkahelyek és az eszközök tisztaságának ellenőrzését,
c) a felhasználásra kerülő anyagok megfelelőségének ellenőrzését,
d) a műszaki-higiéniai jellemzők megtartásának ellenőrzését, valamint
e) az ezzel megbízott személyek feladatait és hatáskörét.
(2) Az élelmiszer-előállítónak az (1) bekezdés d) pontja szerinti kötelezettsége – a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás kivételével kiterjed a mikrobiológiai jellemzők megtartásának ellenőrzésére is.
(3) Ha az élelmiszer-előállító és élelmiszer-forgalmazó olyan ellenőrzési adatok birtokába jut, amelyek az élelmiszer-biztonságot alapvetően veszélyeztetik, köteles a kétségessé vált élelmiszert feltűnően megjelölni, biztonságosan elkülöníteni, azonnali hibajavító intézkedéseket tenni, és az ellenőrzésre jogosult hatóságokat haladéktalanul értesíteni.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti ellenőrzés során tapasztalt higiéniai és műszaki-higiéniai hiányosságokat, valamint az azok megszüntetésére irányuló intézkedéseket a felelősök és a határidők feltüntetésével jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt két évig meg kell őrizni.
5. § (1) Az élelmiszer-előállítás és élelmiszer-forgalmazás során végrehajtott vizsgálatok esetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, illetve a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által az élelmiszerekre külön jogszabályokban megállapított mikrobiológiai és hőmérséklet-ellenőrzési kritériumok szerint kell eljárni.
(2) Amennyiben nem hatósági laboratóriumi vizsgálat alkalmával kórokozók jelenlétének gyanúja merül fel vagy a mikroorganizmusok mennyisége a termék fogyaszthatóságát kétségessé teszi, az élelmiszer-előállító haladéktalanul köteles ezt a tényt az állomásnak és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézetének (a továbbiakban: intézet) bejelenteni.
(3) Ha a nyersanyagátvétel során, illetve nem hatósági laboratóriumi vizsgálat alkalmával vegyi vagy radioaktív szennyezettségre vonatkozó vizsgálatot végeznek, és élelmezés-egészségügyi határértéket meghaladó mennyiséget mutatnak ki, a vizsgálatot végeztető élelmiszer-előállító köteles azt haladéktalanul bejelenteni az állomásnak és az intézetnek a nyers-, az adalékanyag, a termék, továbbá a származási hely megnevezésével.
(4) Ha az élelmiszer-előállító, illetve az élelmiszer-forgalmazó tudomást szerez az általa előállított vagy forgalmazott élelmiszer által okozott megbetegedésről vagy annak gyanújáról, köteles az intézetet – az előállító az állomást is – haladéktalanul értesíteni, és a kérdéses élelmiszer előállításának, forgalmazásának megszüntetéséről gondoskodni.
(5) A (2)-(4) bekezdés szerint bejelentett élelmiszert feltűnően meg kell jelölni, el kell különíteni és a hatóság intézkedéséig biztonságosan meg kell őrizni.
6. § (1) Az 3. §-ban előírt feltételek teljesítéséhez valamennyi élelmiszer-előállító és élelmiszer-forgalmazó számára ajánlott a Jó Higiéniai Gyakorlat (Good Hygiene Practice, a továbbiakban: GHP) útmutatók önkéntes alkalmazása.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti GHP útmutatókat kidolgozzák, azt
a) az élelmiszer-előállítók, élelmiszer-forgalmazók és más érintett felek – így különösen az illetékes hatóságok és a fogyasztói csoportok érdekképviseleteinek – részvételével,
b) amennyiben az szükséges, a FAO/WHO Codex Alimentarius által kiadott, Ajánlott Nemzetközi Műszaki Irányelvek és az Általános Élelmiszer-higiéniai Alapelvek című kiadványt figyelembe véve
kell végezni.
(3) A minisztériumnak és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak a GHP-ra vonatkozó útmutatókat értékelnie kell abból a szempontból, hogy milyen mértékben egyeztethető össze a 3. § követelményeivel.
(4)-(5)
7. § Valamennyi élelmiszer-előállító és élelmiszer-forgalmazó számára javasolt az MSZ EN ISO 9001 európai szabványsorozat alkalmazása annak érdekében, hogy az élelmiszer-higiénia általános szabályai és a GHP útmutatók alkalmazásra kerüljenek.
8. § (1) A külön jogszabály szerint illetékes hatóságoknak ellenőrzéseik során meg kell állapítaniuk, hogy az élelmiszer-előállítók és élelmiszer-forgalmazók betartják-e a 3. §-ban, valamint az 5. § (1) bekezdésében előírtakat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésnek ki kell terjednie a 6. § szerinti GHP útmutatók ellenőrzésére is ott, ahol ezeket önkéntesen alkalmazzák.
(3) Az (1) bekezdés alapján az illetékes hatóságoknak fel kell becsülniük az élelmiszer-előállítással és élelmiszer-forgalmazással kapcsolatos lehetséges élelmiszerbiztonsági veszélyek általános mértékét. Különös figyelmet kell fordítaniuk az élelmiszer-előállítók és az élelmiszer-forgalmazók által meghatározott kritikus szabályozási pontokra, hogy megállapíthassák, milyen hatékonyan működik a monitoring és felülvizsgálati rendszer.
(4) Valamennyi létesítményt olyan gyakorisággal kell ellenőrizni, amennyire azt a működésükkel járó kockázatok megkövetelik.
(5) Valamennyi élelmiszer-előállító és élelmiszer-forgalmazó köteles:
a) elősegíteni a higiéniai ellenőrzésre jogosult hatóságok ellenőrzési tevékenységét,
b) megadni a szükséges felvilágosításokat,
c) segítséget nyújtani a mintavételhez,
d) bemutatni a kötelezően előírt nyilvántartásokat, ellenőrzési naplókat, saját vizsgálati eredményeit,
e) lehetővé tenni a létesítmény minden olyan helyiségébe történő bejutást, ahová az ellenőrző hatóság képviselője azt szükségesnek tartja,
f) rendelkezésre bocsátani a laboratóriumi vizsgálatok módszereit, adatait, szakvéleményeit,
g) megfelelő védőruházatot biztosítani az ellenőrző hatóság számára.
9. § (1) Ha a 8. § szerinti ellenőrzések során az ellenőrző hatóság azt állapítja meg, hogy az e rendelet, illetve a más jogszabályok előírásainak be nem tartása miatt az élelmiszer biztonsága és fogyasztásra való alkalmassága veszélyeztetetté vált, meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket, így különösen az élelmiszer forgalomból történő kivonását, megsemmisítését elrendelheti, az élelmiszer-előállító és élelmiszer-forgalmazó hely működési engedélyét meghatározott időtartamra részlegesen vagy teljesen felfüggesztheti, visszavonhatja, vagy kezdeményezheti azt az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnál.
(2) Az élelmiszer biztonsága vagy fogyasztásra való alkalmassága veszélyeztetettségének megítélésekor figyelemmel kell lenni az élelmiszer fajtájára, kezelésének, csomagolásának módjára, raktározására, szállítására, üzletben való tárolására és minden műveletre, amelynek az élelmiszert alávetik, mielőtt a fogyasztókhoz eljutna.
10. § (1) Az állati eredetű élelmiszert exportra előállító az állomáson keresztül köteles előzetesen bejelenteni a minisztériumnak az alábbiakat:
a) az importáló ország illetékes hatósága a nyersanyagra, a termelésre vagy a termékre nézve élelmiszer-higiéniai vagy állat-egészségügyi követelményeket támasztott, és ezek meglétéről az állat-egészségügyi hatóságtól nyilatkozatot, igazolást igényel,
b) a termelés műszaki-technikai feltételeinek vagy a technológiáinak a megváltoztatását, valamint a névleges termelési kapacitás növelését vagy csökkentését.
(2) Ha az élelmiszer-előállító hely higiéniai állapota nem felel meg az e rendeletben és a külön jogszabályokban meghatározott követelményeknek, illetőleg azok megtartása bizonytalanná válik, a minisztérium a követelményeknek megfelelő élelmiszer-higiéniai feltételek megteremtéséig az állati eredetű élelmiszert előállító esetében megtiltja az exportszállítást, végső esetben törli a létesítményt az exportszállításra engedélyezett létesítmények nyilvántartásából, a növényi eredetű élelmiszert előállító esetében az állomás visszavonja a működési engedélyt.
11-13. §
14. § (1) Mozgóárusító eszközről történő élelmiszer-forgalmazáshoz, az élelmiszer-előállító helyről közvetlenül történő élelmiszer-forgalmazási tevékenység végzéséhez, továbbá alkalmi árusítás esetén az e rendeletben és más jogszabályokban rögzített feltételek mellett, az illetékes intézet – és állati eredetű termék forgalmazása esetén – az állomás szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(2) Az (1) bekezdés, valamint a külön jogszabály szerinti közegészségügyi, állat-egészségügyi szakhatósági hozzájárulás iránti kérelemhez a 6. számú melléklet 6.11. pontja szerinti adatokat kell közölni.
(3) Valamennyi élelmiszer-előállító és élelmiszer-forgalmazó köteles a külön jogszabály szerinti – az érintett szakhatóságok hozzájárulását, illetve azok részletes feltételeit is tartalmazó – működési engedélyét az élelmiszer-előállítás, illetve élelmiszer-forgalmazás helyén tartani.
15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 2. § (3) és (4) bekezdése, a 6. § (4) és (5) bekezdése, a 11-13. § és az 1. számú melléklet 11.3.1-11.3.4. és 11.4.1-11.4.4. pontjai a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 17/1999. (II. 10.) FVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 663. §-a és 51. számú függeléke hatályát veszti.
(4) E rendelet előírásait a rendelet hatálybalépését követően indult engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. Az R. előírásainak megfelelően működő olyan élelmiszer-előállító és élelmiszer-forgalmazó helyeknek, amelyek e rendelet hatálybalépésekor már működési engedéllyel rendelkeznek, vagy az ez iránti kérelem már benyújtásra került, az e rendelet előírásaitól való eltérést – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – legkésőbb 2003. október 31-ig kell megszüntetni.
(5) A 3. § rendelkezéseit az élelmiszer-forgalmazó helyek a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától kötelesek alkalmazni. A vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és élelmiszer-forgalmazás tekintetében a külön jogszabályban foglaltakat is figyelembe kell venni.
16. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – a rendelet tárgykörében megjelent más jogszabályokkal együtt – az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 93/43/EGK irányelve az élelmiszer-higiéniáról,
b) a Bizottság 96/3/EK irányelve a folyékony olajok és zsírok ömlesztett tengeri szállítása tekintetében az élelmiszer-higiéniáról szóló 93/43/EGK irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérés engedélyezéséről,
c) a Bizottság 98/28/EK irányelve az ömlesztett nyers cukor tengeri szállítása tekintetében az élelmiszer-higiéniáról szóló 93/43/EGK irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérés engedélyezéséről,
d) a Tanács 94/65/EK irányelve a darált hús és a húskészítmények előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó követelmények megállapításáról,
e) a Tanács 64/433/EGK irányelve a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról,
f) a Tanács 91/497/EGK irányelve a friss hús Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló 64/433/EGK irányelvnek a friss hús előállítására és forgalomba hozatalára való kiterjesztése céljából történő módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról,
g) a Tanács 92/5/EGK irányelve a húsipari termékek Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló 77/99/EGK irányelv módosításáról és naprakésszé tételéről, valamint a 64/433/EGK irányelv módosításáról,
h) a Tanács 95/23/EK irányelve a friss hús előállításának és forgalmazásának feltételeiről szóló 64/433/EGK irányelv módosításáról,
i) a Tanács 71/118/EGK irányelve a friss baromfihús kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról,
j) a Tanács 92/116/EGK irányelve a friss baromfihús kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról szóló 71/118/EGK irányelv módosításáról és naprakésszé tételéről,
k) a Tanács 96/23/EK irányelve egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről,
l) a Tanács 97/79/EK irányelve a 71/118/EGK, 72/462/EGK, 85/73/EGK, 91/67/EGK, 91/492/EGK, 91/493/EGK, 92/45/EGK és 92/118/EGK irányelvnek a Közösségbe harmadik országból érkező termékek állatorvosi vizsgálata szervezésének tekintetében történő módosításáról,
m) a Tanács 91/493/EGK irányelve a halászati termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó egészségügyi feltételek megállapításáról,
n) a Tanács 92/45/EGK irányelve a vadak elejtésével és a vadhús forgalomba hozatalával kapcsolatos közegészségügyi és állat-egészségügyi problémákról,
o) a Tanács 91/495/EGK irányelve a nyúlhús és a tenyésztettvad-hús előállítását és forgalomba hozatalát érintő közegészségügyi és állat-egészségügyi problémákról,
p) a Tanács 77/99/EGK irányelve a húsipari termékek Közösségen belüli kereskedelmét érintő egészségügyi problémákról,
q) a Tanács 92/118/EGK irányelve a 89/662/EGK irányelv, illetve a kórokozók tekintetében a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állategészségügyi és közegészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó termékek Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állategészségügyi és közegészségügyi követelmények megállapításáról,
r) a Tanács 95/68/EK irányelve a hústermékek és bizonyos más állati eredetű termékek előállítását és forgalmazását befolyásoló egészségügyi problémákról szóló 77/99/EGK irányelv módosításáról,
s) a Tanács 97/76/EK irányelve a 77/99/EGK és a 72/462/EGK irányelvnek a vagdalt húsra, a húskészítményekre és egyes más állati eredetű termékekre vonatkozó szabályok tekintetében történő módosításáról,
t) a Bizottság 83/201/EGK irányelve az egyéb élelmiszert és csak csekély mennyiségű húst vagy húsipari terméket tartalmazó termékek tekintetében a Tanács 77/99/EGK irányelvének rendelkezései alóli kivételek megállapításáról,
u) a Tanács 89/437/EGK irányelve a tojástermékek előállítását és forgalomba hozatalát érintő higiéniai és egészségügyi problémákról,
v) a Bizottság 94/383/EK határozata a nem ipari berendezkedésű vagy megfelelő ipari termelői kapacitás nélkül húsipari terméket gyártó intézményekre alkalmazandó szempontok megállapításáról.
1.1. E melléklet 6-10. pontja az elsődleges termelés utáni valamennyi élelmiszer-előállítási és -forgalmazási lépésre vonatkozik.